A jogos védelem alaphelyzete
A Büntető Törvénykönyv huszonkettedik paragrafusa az intézett vagy közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges cselekményről rendelkezik. Saját és mások személye, javai, valamint a közérdek is szerepel a szövegben. A támadás jogtalansága, közvetlensége és az elhárítás szükségessége fontos fogalmi elem. Egy korábban lezárult sérelem megtorlását ettől külön kell kezelni.
A teljes rendelkezést olvasd
A paragrafus további bekezdései külön esetekről is rendelkeznek. A törvény azt is kimondja, hogy a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Egyetlen ilyen mondatból konkrét eszköz alkalmazásának jogszerűségére nem lehet automatikusan következtetni. A teljes tényállás és az összes alkalmazandó feltétel vizsgálata szükséges.
A végszükség alaphelyzete
A huszonharmadik paragrafus közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből történő mentésről rendelkezik. Az alapszabály feltétele, hogy az okozott sérelem ne legyen nagyobb annál, amelynek elhárítására törekedtek. További bekezdések további szabályokat és korlátokat tartalmaznak. A két fogalom megkülönböztetésénél a támadás, illetve a veszély jellemzőit és a hozzájuk rendelt törvényi feltételeket vizsgáld.
Az oktatási anyag határa
Ez a tananyag fogalmi tájékozódást és a forrás megismerését segíti. Konkrét fegyverhasználati helyzetre cselekvési utasítást vagy személyre szabott jogi tanácsot nem ad. Az elméleti fogalmak elsajátítása semmilyen konkrét cselekményre nem jelent felhatalmazást. Egyedi ügyben megfelelő jogi szakember bevonása szükséges.
A tananyag forrásai
Forrásellenőrzés a tananyagban: 2026-09-09.
Gyakorlom ezt a témát →